El se hinni, annyi pozitív hatása van a meditációnak az emberi szervezetre. És ami majdnem ilyen meglepő, hogy ez nem marketingszöveg.

Arról, hogy a meditáció a mentális egészségünk egyik fontos pillére lehet, talán tényleg nem kell sokat győzködni senkit. Hiszen a meditáció segít az érzelemszabályozásban és rendszeres gyakorlásával könnyebben kerül újra nyugalmi állapotba az idegrendszerünk. Ezáltal pedig csökkennek a stressz és a szorongás negatív hatásai is.

Ha pedig a meditáció mellett odafigyelünk a testünkre, tehát legalább heti szinten végzünk valamilyen mozgásformát és egészségesen táplálkozunk, akkor szintén bizonyított, hogy a magas vérnyomás csökkenésében is plusz hozzáadott értéke van.

Na, de tovább is van, mondjam még? 🙂

Meditáció vs. orvosi kezelések

Rögtön kezdjük egy meglepő és erős eredménnyel. 44 metaanalízis kiértékelése után – mely 30.483 résztvevő bevonásával történő, összesen 336 különböző vizsgálat adatain alapszik – ugyanis elég egyértelmű a meditáció kiemelkedő pozitív befolyása más kezelésekkel összehasonlításban is. Különösképpen a dohányzás abbahagyására vagy a visszaeső depresszió megelőzésére irányuló mindfulness alapú folyamatok bizonyítottan ugyanolyan hatékonysággal teljesítenek, mint a kognitív, verbális kezelésen alapuló viselkedésterápiák vagy az antidepresszánsok.

Van még kérdés?
Ezek fényében még inkább megfontolandó az 1984-ben elhunyt tibeti láma Yeshe Láma egyik leghíresebb tanítássorozatának címe: Becoming Your Own Therapist, vagyis váljunk önmagunk terapeutájává, ami a tudat valódi ismerete által és a fenti eredmények alapján úgy néz ki, tényleg lehetséges.

A meditáció kreativitásunkra gyakorolt pozitív hatása

A kreativitás egy tágan értelmezhető fogalom, ami más-más területeken (munkahely, iskola, művészet) eltérő jelentéssel is bír. Ám mégis vannak jól beazonosítható tényezők, melyek befolyással vannak a kreatív gondolkodásunkra. A kutatások azt mutatják, hogy a meditáció alapvetően ezekre az oki tényezőkre van jó hatással.
Konkrétan kimutatott, hogy javítja az egyén koncentrációs képességét, csökkenti a megítéléstől való félelmet, és fokozza a nyitott gondolkodást, miközben enyhíti a csökönyös, averzív hozzáállást. Ezek a tényezők pedig közvetlenül a kreatív gondolkodásunk fő összetevőire hatnak.
Hogyan is?

A javuló koncentráció hatására könnyebb elérnünk egyfajta relaxációs vagy flow állapotot.
Az ítélőképességtől való félelem hiányában erősödik a reális kockázatvállalásunk.
A berögzült, túlságosan szilárd éntudatunk lazulása által pedig növeszik a kíváncsiságunk és nyitottságunk a külvilág történései és mások gondolatai felé.

A téma egyébként annyira népszerű, hogy külön a kreativitásunk növelésére kialakított négyhetes mindfulness folyamatban is részt vehetünk, melynek alapja ez az általam is olvasott könyv: Mindfulness for Creativity.

A meditáció lassítja az öregedést

A rendszeresen meditálók agyának eltérő öregedéséről először a Semmelweis Egyetem által 2023-ban megrendezett II. Magyar tudományos mindfulness konferencia egyik előadásában hallottam. A bemutatott eredmények engem ledöbbentettek.

Egy MRI méréseken alapuló machine learning algoritmus ugyanis azt vizsgálta, hogy bizonyos korú embereknek milyen idősek a mért agyi kapacitások alapján az agysejtjeik. A gép nem meglepő módon rendre azt mutatta ki, hogy például egy 50 éves embereknek 50 éves agya van.
Viszont amikor 50 éves, már régebb óta meditáló embereket vizsgáltak, akkor az ő agyukat 7,5 évvel fiatalabbnak állapította meg a gép. Az is kiderült, hogy ez a különbség a meditálók és nem meditálók között az életkorral még tovább nő. 10 évente kb. 1,5 évvel, vagyis egy 60 éves, rendszeresen meditáló ember agya már majdnem 10 évvel fiatalabb az életkorához képest. A hosszú éve meditáló nőknél egyébként kicsivel még nagyobb ez a különbség.

Mindezekkel párhuzamosan egy nyugaton is híres tibeti szerzetes, Yongey Mingyur Rinpoche az elmúlt 15 évben rendszeres időközönként szintén alávetette magát egy az előzőekhez hasonló MRI vizsgálatnak. Ennek a legutolsó eredménye, amikor is Mingyur Rinpoche 41 éves volt, azt mutatta, hogy a kontrollcsoporthoz viszonyítva a szerzetes agya egy átlagos 33 éves felnőtt agyának felelt meg. Ez a különbség értelemszerűen a szerzetes átlagoshoz képest is kimagasló gyakorlásának köszönhető.

A mérések alapján jól látszik, hogy a meditációnál kevés hatásosabb módszer létezik, amivel ilyen módon védhetjük saját agysejtjeinket és lassíthatjuk az öregedésük ütemét. Mindez pedig végső soron az élethosszig tartó jóllétünket támogatja.

Csökkenő fájdalomérzet és a meditáció

A fájdalomérzet és a meditáció hatását már szintén évek óta kutatják a tudósok.

Az eredményeket három irányba lehet lebontani.
Egyrészt mivel a gyakorlatok megfelelő végzése során kialakul egy belső, nyugalmi állapot, ennek a jótékony érzetnek köszönhetően testünkben beindul az endorfinok, a szervezet természetes fájdalomcsillapítóinak a felszabadulása. Ez pedig olyan mértékben történik, hogy még a krónikus (legalább három hónapja fennálló) fájdalomérzetet is képes csökkenteni.

Másrészt szintén kimutatott, hogy a tudatos jelenlét gyakorlatokat végzőknél a fájdalom intenzitását alacsonyabbnak érzékelik, ezzel összefüggésben pedig a fájdalomküszöbük magasabb, tehát kevésbé reagálnak az őket érő hirtelen fájdalomérzetekre.

Végezetül MRI mérésekkel az is jól látszik, hogy az előbbi eredmények fő oka, hogy az agy különböző fájdalomérzetért felelős területei kevésbé aktiválódnak akkor, amikor a test ilyen ingert küld a meditálók agyába.

“Akkor most valódi csodaszer a meditáció és a mindfulness?” Tehetnénk fel a kérdést ennyi kiemelkedő eredmény láttán.
Ezt azonban nem gondolom. De az jól látszik, hogy egyre többen és többet figyelik, kutatják, mérik és értékelik a meditálók és nem meditálók között kimutatható különbségeket, amelyek remélhetőleg egyre nagyobb teret és kedvet adnak a módszer gyakorlásának. Mert szerencsére már nemcsak szubjektív érzetek, hanem a számok alapján is megérni meditálni.